Üzenetem az Én Édesanyámhoz,és ÉdesaPámhoz
kik felemeltek a földről,
s szívük melegségével,
annak tiszta őszinte szeretetével
neveltek fel engem.
A Jó Isten Áldása Érte!
Édesanyám:
2010. május 15-én, örökre itt hagytál bennünket,
De csak a tested halt meg,a lelked nem.
Mióta elmentél, azóta van egy Angyalom.
Aki vezet az utamon, aki átsegít a nehéz időszakon.
Aki meghallgat, mikor egyedül vagyok a könnyeim között.
Igen, Te vagy az Édesanyám!TE vagy az én Angyalom!
Annyira hiányzik most egy ölelés… Egy simogatás, egy érintés,
Örök álom zárta le szemed,
könnyek között emlegetjük a Te drága neved.
Elmentél tőlünk egy végtelen útra,
melyről csak visszanézni lehet, visszajönni soha.
Hazafelé nem építettek utat, de ha mégis lenne irány,
mely otthonod felé mutat, ugye hazajönnél?
Visszahozna a szeretet, és letörölnéd, az
Érted fájó könnyeket.
Egyedül vagyok az emlékeimmel ,
Nem tudok aludni,
Az érzés, ami itt a szívemben van legbelül,
Ugyanúgy rám tör, mint akkor,mikor
karjaimban megpihentél. És csak sodor a könnyek áradata,
Ilyenkor sírva alszom el,
SZERETLEK Édesanyám, most is, és mindörökre!
(Fontos tudnivalók: az írást ne másold,
Ne vidd el! Ez az ÉN SZÜLEIMHEZ SZÓL!
Anikó Világa
Van egy út, melynek kapuját őrzi a bánat.
Könnyű ide bejutni, de nincs kijárat.
Csak a szél hangja töri meg a temető csendjét.
Fejünkbe bekúszik egy borús emlék.
Te voltál az életünk, az álmunk.
Te voltál minden boldogságunk.
Amíg élünk örökké szeretünk.
Hiányzol nagyon, soha nem feledünk!"
Édesapám most hozzád szólok:
1971 március 15-én hagytál itt bennünket,
azóta már sok év telt el, de olyan mint ha ma történt volna.
Elmentél tőlünk egy végtelen útra,
melyről csak visszanézni lehet, visszajönni soha.
Hazafelé nem építettek utat, de ha mégis lenne irány,
mely otthonod felé mutat, ugye te is hazajönnél?
Visszahozna a szeretet, és letörölnéd lányod arcáról, az
érted fájó könnyeket.
Most szép örökzöldből koszorút kötöttem,
aljára körbe mind fenyőágat tettem.
Tobozok díszítik, meg fehér virágok,
velük üdvözlöm én a másik világot.
Elküldöm hozzád minden bánatomat,
hogy te is lássd szomorúságomat.
Az élet megy tovább, de nem úgy, mint régen,
a csillag sem úgy ragyog nyáron, mint télen.
Szívemben megmarad az örök szeretet,
ami elfeledni nem enged téged.
Szeretlek Édesapám most is , és mindörökké!
Pihenjetek békében!
|